Országos Kék folytatása ~~ az OKT 11/B szakasza
Nagyon sok idő telt el a legutóbbi menetelésünktől. Több, mint 3 hónap. Némelyik hétvégén ugyan már terveztük volna a tovább indulást Piliscsaba - Rozália téglagyár távon belül, de akárhányszor indultunk volna, szakadó esőre ébredtünk. És így nem indultunk el. Azért csak más zuhéban elindulni, vagy ha "csak" menet közben kap el a vihar.
Ezzel a héttel aztán végre az én szabim is eljött (A. és K. már hamarabb elkezdték). És ekkorra terveztük a huzamosabb menetelést. De hétfőn megint viharra keltünk. Az előrejelzések se kecsegtettek jobbal; vagy vihart, vagy hőséget jósoltak egész hétre. Így lemondtunk az egész heti túrázgatásról. De kedden nem esett. És bár minden sáros volt, A. társaságában úgy döntöttünk, megcsináljuk a Péliföldszentkereszt - Szárliget közti szakaszt. K. az időjárásra és a nagyobb távolságra hivatkozva ezt kihagyta (valami bontott megoldásban szeretné majd utólag pótolni).
Tehát így adódott, hogy A. és én 2017. 08.08-án fölszálltunk a kora reggeli győri buszra, Almásfüzitőn átszálltunk vonatra, és 3/4 7 után be is futottunk a szárligeti vasútállomásra. Itt időzített elemózsiát vettem magamhoz (mert életmódváltó-diétás programba kezdtem... remélem eredményes lesz...). Közben meglett a pecsét is, amit be is nyomtunk. Bájologtunk még egy fekete cicával, majd pontban 7 óra 03 perckor indultunk el.
A helyzet az, hogy nem sok kép készült, mert el kell mondani, hogy látványra snassz volt az egész. Egy-egy szebb kilátás nyílt valahol, de inkább csak az erdőkben bóklásztunk. És a sárban úszó, avaros, pókhálós rengeteg valahogy nem volt elég fotogén xD
Nem sok ecsetelni valóm van. Láttunk őzikéket, rókát. Utunk során rengeteg termésben bő szederbokorba akadtunk (szó szerint is). A magunkkal vitt folyadék (2-2,5 l víz) kitartott, mert szerencsére 90%ban árnyékos ösvényeken haladtunk, így inkább az emelkedők terhelése végett ittunk. Imponált, hogy nem hajt a tatár. 13 órára saccoltuk a menetidőnket, de kevés híján 14 óra telt el az indulás és a célpont bevétele között (7:03-kor indultunk, 20:58-ra értünk Péliföldszentkereszt pecsétjéhez). Nyilván ebben volt egy nagyobb pihenés "ebédszünet" gyanánt, a pecsételőhelyeken viszonylag sok időt töltöttünk (mire előszedtük a pecsétpárnát, füzeteket, tollat, megcsináltuk, ittunk... és volt, ahol pl. a kilátás érdekében pici kitérőt tettünk a kék-vonal folytatása előtt). Ettől függetlenül benne lehettünk volna a tervezett időben. A sár nem volt olyan mértékű, hogy ne haladhattunk volna tőle. Az utolsó 8 km volt a legrosszabb és leglassítóbb. Pusztamaróttól nagy kővel szórt ösvények vártak ránk. Ekkorra már fáradtak is voltunk, de a mesterségesen kövezett útvonalat egy idő után érezte a talpunk. Nekem már nagyon fájt tőle a lábam, erőltetett menetnek éreztem a végét.
Nos, a hivatalos adatok szerint megtett utunk távolsága 46,8 km-nek felelt meg. Ez alapján állítom, hogy nekem a 35, max a 40 km-es távolság az ideális (jelenlegi erőnlétem, stb. tekintetében). De ezt muszáj volt egyben lenyomni, nem igen tudtuk volna bontani. Decathlonban anno vettem egy Geonaute lépésszámlálót. Nem tudom, nem tűnik elég hitelesnek, mert a dorogi hazasétámmal együtt 51,03 km-t jelzett, 72977 lépéssel, 5523 kcal adattal spékelve. Az meg több mint 4 km különbség. Na de mindegy.
Ezúttal időszerűen jegyzeteltem az egyes pecsételőpontokhoz való érkezésünket, és onnan való továbbindulásunkat. Ez pontokba szedve:
Nem sok ecsetelni valóm van. Láttunk őzikéket, rókát. Utunk során rengeteg termésben bő szederbokorba akadtunk (szó szerint is). A magunkkal vitt folyadék (2-2,5 l víz) kitartott, mert szerencsére 90%ban árnyékos ösvényeken haladtunk, így inkább az emelkedők terhelése végett ittunk. Imponált, hogy nem hajt a tatár. 13 órára saccoltuk a menetidőnket, de kevés híján 14 óra telt el az indulás és a célpont bevétele között (7:03-kor indultunk, 20:58-ra értünk Péliföldszentkereszt pecsétjéhez). Nyilván ebben volt egy nagyobb pihenés "ebédszünet" gyanánt, a pecsételőhelyeken viszonylag sok időt töltöttünk (mire előszedtük a pecsétpárnát, füzeteket, tollat, megcsináltuk, ittunk... és volt, ahol pl. a kilátás érdekében pici kitérőt tettünk a kék-vonal folytatása előtt). Ettől függetlenül benne lehettünk volna a tervezett időben. A sár nem volt olyan mértékű, hogy ne haladhattunk volna tőle. Az utolsó 8 km volt a legrosszabb és leglassítóbb. Pusztamaróttól nagy kővel szórt ösvények vártak ránk. Ekkorra már fáradtak is voltunk, de a mesterségesen kövezett útvonalat egy idő után érezte a talpunk. Nekem már nagyon fájt tőle a lábam, erőltetett menetnek éreztem a végét.
Nos, a hivatalos adatok szerint megtett utunk távolsága 46,8 km-nek felelt meg. Ez alapján állítom, hogy nekem a 35, max a 40 km-es távolság az ideális (jelenlegi erőnlétem, stb. tekintetében). De ezt muszáj volt egyben lenyomni, nem igen tudtuk volna bontani. Decathlonban anno vettem egy Geonaute lépésszámlálót. Nem tudom, nem tűnik elég hitelesnek, mert a dorogi hazasétámmal együtt 51,03 km-t jelzett, 72977 lépéssel, 5523 kcal adattal spékelve. Az meg több mint 4 km különbség. Na de mindegy.
Ezúttal időszerűen jegyzeteltem az egyes pecsételőpontokhoz való érkezésünket, és onnan való továbbindulásunkat. Ez pontokba szedve:
Szárliget - Somlyóvár 7:03 - 10:28
Somlyóvár - Koldusszállás 10:30 - 12:35
Somlyóvár - Koldusszállás 10:30 - 12:35
Koldusszállás - Bánya hegyi erdészház 12:53 - 16:00
Bánya hegyi erdészház - Gerecse üdülő 16:13 - 17:29
Gerecse üdülő - Pusztamarót 17:38 - 18:22
Pusztamarót - Péliföldszentkereszt 18:29 - 20:58.
Ezen adatok alapján a 13 óra 55 percből a tényleges menetidőnk 13 óra és 06 perc volt. Szóval ha nincsenek a pihik és megállások, akkor meg van a 13 órányi teljesítés xD
Na de lényeg a lényeg; túl vagyunk rajta, két újabb oldal le van pecsételve a pecsételő füzetünkben, és nagyon büszke vagyok magunkra :P Tegnap délelőttől kezdtem érezni a lábamban a gondokat. Nem konkrét izomláz, inkább az elülső lábszáram fáj piszkosul. Majd elmúlik. Teszek föl pár fotót, ami mégis csak készült.
 |
| Gerecse üdülő |
 |
| Pusztamarót |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése