Pilisi Vándorlás 5. sz. szakasza
2018. június 04-én egy újabb szabadság lehetővé tette a tovább haladást. Legutóbb az 5. számú szakaszt érintettem Dobogókőig, most be is fejeztem onnan Visegrádig, pecsételőhely szerint a Bertényi Miklós Füvészkertig. A Szakó-nyergen át vezetett az út a dömösi Szentfa kápolnához. A közte érintést követelő Rám-szakadék egyirányú túraszakasz, azon csak úgy lehetett végig menni, ha a Lukács-árkon leereszkedve vettem célba, majd azon felérve megint lejöjjek a Lukács-árkon xD sajnos a tömegközlekedés szabta meg a túraszakasz irányát, szóval így jártam.
Tehát a Szentfa kápolnánál csatlakozott hozzám nővérem. Innen együtt kíséreltük meg a Vadállókövek és a Prédikálószék meghódítását. Még sose mentünk fel, így csak sejtettük mi vár ránk (Rám-szakadék favorit kirándulóhely, de a másik oldalt eddig kihagytuk). Tériszonyom mellett keménynek hatott a terep, volt, ahol be is gőzöltem rendesen. De nagyon szépek voltak a sziklaképződmények és a kilátás. A Prédikálószékhez érve idegállapotba kerültem, mert eltűnt a pecsét, így az a rubrika üres lesz, fotóval igazoltam ottlétünket. OCD gyanús vagyok, frusztrál az üres hely a füzetben (ahogy a fejjel lefelé nyomott Szakó-nyerges nyomda is idegel xD ). Igazából túrázók már jelentették a pecsét hiányát, csak még nem sikerült pótolni azt. Na mindegy. Pilisszentlászlóra ereszkedtünk, ahol a már ismert OKT-s pecséttel maszatoltam egyet, majd nyomós kútból mosakodtunk és üveget is töltöttünk a végállomásig vezető Spartacus-ösvény előtt. Szuper kis ösvény ez, de saras időben jobb kihagyni, mert keskeny nyomtávon haladva nagyot lehet esni (sokszor meredeken lejt az ösvény alatt a hegyoldal). Az utolsó kilométereken az éltetett bennünket, hogy a Bertényi Miklós Füvészkert pecsétjénél van az Ördögmalom Étterem, ahol jó kis estebédet terveztünk. És meg is valósítottuk azt! Mellé limonádéval, majd desszerttel levezetve, mert megérdemeltük :)
Tehát a Szentfa kápolnánál csatlakozott hozzám nővérem. Innen együtt kíséreltük meg a Vadállókövek és a Prédikálószék meghódítását. Még sose mentünk fel, így csak sejtettük mi vár ránk (Rám-szakadék favorit kirándulóhely, de a másik oldalt eddig kihagytuk). Tériszonyom mellett keménynek hatott a terep, volt, ahol be is gőzöltem rendesen. De nagyon szépek voltak a sziklaképződmények és a kilátás. A Prédikálószékhez érve idegállapotba kerültem, mert eltűnt a pecsét, így az a rubrika üres lesz, fotóval igazoltam ottlétünket. OCD gyanús vagyok, frusztrál az üres hely a füzetben (ahogy a fejjel lefelé nyomott Szakó-nyerges nyomda is idegel xD ). Igazából túrázók már jelentették a pecsét hiányát, csak még nem sikerült pótolni azt. Na mindegy. Pilisszentlászlóra ereszkedtünk, ahol a már ismert OKT-s pecséttel maszatoltam egyet, majd nyomós kútból mosakodtunk és üveget is töltöttünk a végállomásig vezető Spartacus-ösvény előtt. Szuper kis ösvény ez, de saras időben jobb kihagyni, mert keskeny nyomtávon haladva nagyot lehet esni (sokszor meredeken lejt az ösvény alatt a hegyoldal). Az utolsó kilométereken az éltetett bennünket, hogy a Bertényi Miklós Füvészkert pecsétjénél van az Ördögmalom Étterem, ahol jó kis estebédet terveztünk. És meg is valósítottuk azt! Mellé limonádéval, majd desszerttel levezetve, mert megérdemeltük :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése